top of page
Szerző képeTamás Váry
2022. szept. 2.2 perc olvasás

Túl sokat van a gyerekem képernyő előtt? Nézzen, ne nézzen? Mikor teszünk jót? A képernyőidő.

A gyermeket nevelő szülők és családok mindennapos dilemmája a képernyőidő kérdésköre. Meddig és mit lehet? Lehet-e egyáltalán? Mikortól? Káros-e valójában?


Nehéz kérdések, melyeket gyakorló szülőként, pedagógusként mi is nap, mint nap felteszünk magunknak. Nagyon heves viták szoktak kialakulni online fórumokon ebben a témában, és erősen megoszlani látszik a szülői társadalom.


De mi is az a képernyőidő?

Nos, ennek nincs a mai napig egy konkrét, minden területre kiterjedő definíciója. Egy olyan fogalomként kell rá tekinteni, mely dinamikusan változik, mert folyamatosan bővül azoknak az eszközöknek és tevékenységeknek a száma, melyek alkalmazása gyakorlatilag képernyőhöz köti a felhasználót.

A kutatások, amelyek az agy működését és a hormonrendszer válaszát figyelték meg különböző online szituációkban és feladathelyzetekben kimutatták, hogy egyes digitális tevékenységek között is van különbség. Tehát nem minden képernyő előtt töltött perc árt. Nem sorolják a káros tevékenységek közé például a fejlesztő játékok, oktatási programok, nyelvtanulást segítő alkalmazások használatát, míg a közösségi oldalak céltalan pörgetése, a videómegosztók tartalmának bámulása vagy az FPS típusú videojátékok már hosszútávú problémákat tudnak okozni.


Mit mond a WHO?

Az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben közzétette legújabb ajánlását a képernyőhasználatra vonatkozóan kisgyermekkorban:

  • 0-2 éves korig egyáltalán ne nézzen képernyőket a gyerek, inkább olvassunk, mondókázzunk, énekeljünk neki.

  • 2-5 éves kor között is maximum 1 órát, szülői felügyelet mellett.

A képernyőidőt pedig ellensúlyozandó, naponta legalább 180 perc változatos fizikai aktivitás javasolt a napon belül több részletre elosztva, amiből legalább 60 perc közepes intenzitású aktivitás (pl.: kismotorozás, futóbicikli, bicikli, szaladgálás, torna, tánc). A több jobb.

Van persze más ajánlás is. A Brit Háziorvosok Szövetsége által közzétett javaslatok szerint a következő kérdéseket kell feltennünk magunknak:

  • Kontrollálható-e a gyermek képernyő előtt töltött ideje?

  • Zavarja-e a család mindennapjait?

  • Hatással van-e a gyermek alvási szokásaira?

  • A gyermek nem eszik-e túl sokat, miközben a képernyő előtt ül?

Szerintük, ha az első kérdésre igenlő, a többire nemleges választ adhatunk, nem kell aggódnunk a képernyőidő miatt. Bár ezek az irányelvek elég konkrétak, érdemes a következő szempontokat is szem előtt tartani a kütyükkel kapcsolatos határok meghúzásakor.


A gyerekek a világunkat, környezetüket, közvetlen tapasztalatok megszerzésével ismerik meg és ezen tapasztalatok birtokában tudnak megfelelően fejlődni. Ha túl korán terheljük le az idegrendszerüket és szervezetüket kütyüzéssel, valamint az általuk generált hatásokkal, hosszú távon akár beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségeik is lehetnek, a legrosszabb esetben pedig függőség is kialakulhat.



De mégsem a démonizálás a megoldás!

Legyen szó kisgyermekről vagy nagy kamaszról, a legfontosabb a szülők tudatos jelenléte, következetessége, önszabályozása, példamutatása.

Úgy gondolom a mai digitális világban nem tudjuk és nem is tehetjük meg - pláne egy bizonyos kor után -, hogy elzárjuk a gyerekeket ezektől az eszközöktől. Amit tehetünk, hogy tájékozódunk, elolvassuk az adott korosztályra vonatkozó ajánlásokat (pl. WHO), kialakítjuk azt az otthoni szokásrendszert, ami megfelel a gyermekek és szülők számára egyaránt, és ki tud alakulni egy jól működő családi egyensúly az online jelenlét és offline élet között. (a szerk.)


Kérj segítséget szakértőktől!

Ha kérdésed van a témában, vagy ha tanácsra van szükséged a képernyőidő, vagy az abból fakadó negatív hatások és kezelésük kapcsán, kérlek fordulj hozzánk bizalommal!


Felhasznált irodalom:



65 megtekintés0 hozzászólás

Comentarios

bottom of page